2017. augusztus XIII. évfolyam, 4. szám
A 2017. augusztus XIII. évfolyam, 4. szám címlapja

Műhely
A budai prépostság templomai
2017. június 20-án új állandó kiállítás nyílott az Óbudai Múzeumban, „Templomok a talpunk alatt” címmel. A kiállítás az óbudai Zichy-kastély egyik pincéjében, az egykori Szűz Mária prépostsági templom néhány látható falmaradványa köré szerveződve jött létre, és a középkori Óbuda két legfontosabb templomát: a budai prépostság románkori Szent Péter és gótikus Szűz Mária templomát mutatja be.
Buzás Gergely
A szigligeti Puteani–Esterházy-kastély
A Balaton-part egyik legfestőibb pontján található a tájképi parkkal övezett szigligeti Puteani–Esterházy-kastély. Az épület több építési periódus során nyerte el napjainkban látható formáját.
Virág Zsolt
Udvarház, lakótorony majd kastély a Kurca partján 2.
A Szegvár váráról írt tanulmány második része a középkori előzmények után, az épület 16–19. századi építéstörténetének felvázolásával folytatódik.
Szőke Balázs
Botszentgyörgy vára – A Romlott-vár Nagykanizsa határában
Nemigen találunk olyan embert a délnyugat-dunántúli városban, aki ne hallott volna a Romlottvárról. Az idősebb generációk többsége járt is a helyszínen, talán még a hely meséjét is ismeri. Mindebből következik, hogy annak idején óriási lelkesedéssel fogadták a feltárás, majd a helyreállítás hírét. A tervekből nem lett semmi, a gondozatlan területen a feltárt, részben helyreállított falak pusztulnak.
Vándor László
Krónika
Városárok, élősövény, líciumfa
Amikor várakra, erődítményekre gondolunk, elsősorban impozáns épületkomplexumokat, érdekes megjelenésű falrendszereket képzelünk el, azonban érdemes a kevésbé festői jellegzetességekkel bíró védelmi rendszerekre is tekintenünk. August von Cohausen, Die Befestigungweisen der Vorzeit című, 1898-ban megjelent művét lapozgatva néhány ábrára lettem figyelmes. Ezeken fákból, bokrokból, sövényből kialakított akadályokat ábrázolt a szerző, példaképp a legősibb, legegyszerűbb védelmi rendszerekre. Eszembe jutott egy, még az 1960-as években, az Élet és Tudomány című folyóiratban megjelent cikk, amely a debreceni és a nyíregyházi líciumfáról szólt. Magát a forrást már sajnos nem találtam meg, azonban régi feljegyzéseim között megleltem az újságból kivágott képet és a cikk kivon
Kőnig Frigyes
Várkutató Napló 2.
2006-ban kezdtem Várkutató Napló címen egy rövid kérdésfelvetéseket és megoldási javaslatokat tartalmazó, pár bővített mondatos terjedelmű írásokat közreadó blogot írni. Ennek folytatása a 2013 óta szinte naponta frissülő djnaploja.wordpress.com oldal. A jövőben interaktív módon szeretném ezt a rovatot működtetni. Szívesen teret biztosítok olyan helyszíneknek is, melyekre az olvasók hívják fel a figyelmemet.
Dénes József
A koppányi aga valódi testamentuma
Fekete István A koppányi aga testamentuma című regényében rendkívül idilli hangulatú, már-már baráti viszonyt ábrázol a végvidéki magyar és török harcosok között. Egy-egy párviadal az író szemében nem volt több egyfajta barátságos „focimeccsnél”. Pedig a koppányi és a fonyódi erősségek katonái egymással élethalálharcot vívtak a 16. század második felében.
Szibler Gábor
Galéria
Törökszentmiklós palánkvára
A Georg Houfnagel-féle látványos veduta-sorozat (1595) egyik képe Szentmiklós (akkor Balaszentmiklós, majd újabb nevén Törökszentmiklós) erődítményét ábrázolja. A Szolnokot és Debrecent összekötő útvonal mentén fekvő mezővárosnak már Szolnok török ostroma (1552) előtt is lehetett valamiféle kisebb castelluma (védőfallal körülvett földesúri kastély). 1553 körül a Szolnokot hatalmukba kerítő törökök építettek itt ki nagyobb erődítményt a Kis-Tinóka vize mellett emelkedő halmon: ötszögű palánkvárat, amelynek sarkait kerek bástyák és egy négyszögletes bástya erősítették.
Csorba Csaba
Gondolatok egy diósgyőri metszetről
Bizonyára sokak számára ismerős az a metszet, amely Diósgyőr várát ábrázolja annak 1596. évi ostromakor. A különböző kiadványokba bekerült grafikával kapcsolatosan azonban több probléma is megfogalmazódik. Egyrészt maga a mű eredetisége, másrészt az a körülmény, amit ábrázol. Vagyis ostromolták-e a törökök Diósgyőr várát 1596-ban, ahogy arra az ábra alatti korabeli német nyelvű felirat utal.
Sárközy Sebestyén
Útikalauz
A német lovagok várai között Észak-Lengyelországban
A Német Lovagrend hajdani földje, Warmia-Mazuria ritkán lakott terület, népsűrűsége mindössze 59 fő négyzetkilométerenként. Az itt elterülő Mazuri-tavak szinte eredeti szépségükben maradtak meg, szelíd lankák, ligetek, erdők övezik őket, és a dimbes-dombos vidéken augusztusban is kellemes, 20-25 fokos a nappali hőmérséklet. A műemlékek sokasága, valamint a természeti látnivalók folytán a középkori építészet kedvelői éppúgy örömüket lelik ebben a vidékben, mint a kerékpározók, vitorlázók, kenusok vagy a horgászók.
Karczag Ákos - Szabó Tibor
Lubló, a magyar-lengyel vár
A Felföld, s ezen belül a Szepesség egyik leglátványosabb és tetszetős kiállítással is rendelkező felújított, állagmegóvott erőssége. Aki régebben járt az 548 m magas csúcsot megkoronázó várban, annak is érdemes ide ismét ellátogatni, mert a látnivalók száma megtöbbszöröződött!
Csorba Csaba - Dull György
Beckó kitárt kapukkal vár
Ha szín, akkor piros... Ha gyümölcs, akkor alma... Ha felvidéki vár, akkor Beckó – folytathatnánk bátran a kategorizálást, ha várra nézve akarjuk a legjellemzőbbet kiválasztani. Talán nem vagyok egyedül azzal, hogy ha sokat hallok, olvasok, vagy látok fotót valamiről, ismerőssé válik, olyan érzést kelt, mintha már személyesen is megtapasztaltam volna. Sok éve, gyakran járunk a Felvidékre várakat felfedezni. Akit egyszer rabul ejtenek, nem szabadulhat. Beckót eleinte a „majd visszafelé” pillantással üdvözöltük az elsuhanó autóablakon át, megcélozva a távolibb, megbújóbb várakat. Aztán az évek alatt, ezen a módon, ezerszer látott ismerőssé vált, azt az illúziót keltve, mintha minden zugát ismerném. Annyira, hogy nem is tudtuk a kérdést eldönteni: jártam-e már Beckó várában? Egy meleg júliusi napon elindultunk megkeresni a választ. És azonnal felmerül a következő kérdés: miért mindig forró nyári napon csábítanak leginkább a magaslatokon égbenyúló várromok?
Tímár Éva
Kaleidoszkóp
Fotópályázat
Gyakorta elkövetett hibák fényképezéskor: Belső felvételeknél sokszor elengedhetetlen a vaku használata. Sokan kérdezik, vaku használatánál miért van a kép szélein sötét folt? Amikor a fényképezőgépbe beépített vakut használjuk, az objektívről le kell szedni a napellenzőt. Ez jóval szélesebb, mint az objektív, és a vaku villanásakor a fény először erre vetül, ennek árnyéka jelenik meg a képszéleken...
Mánfai György
Médiaismertető
Könyvismertetők
Eseménytár
Várak, kastélyok, történelmi városok programjai
Rejtvény