2017. április XIII. évfolyam, 2. szám
A 2017. április XIII. évfolyam, 2. szám címlapja

Műhely
A kaposszentjakabi bencés apátság
A kaposszentjakabi bencés apátság romjaiban is látványos maradványai Kaposvár belvárosától keletre, egy meredek dombhát északi végén, szép természeti környezetben találhatóak. A monostortemplom helyenként több méter magasan megmaradt falai 11. századi építészetünk legfontosabb és legjobb állapotban fennmaradt emlékei közé tartoznak.
Molnár István
Selmecbánya város erődítései
Selmecbánya (Banská Štiavnica, Szlovákia) a Garam és az Ipoly-folyók vízválasztó hegységében, nemes érclelőhelyek közelében fekvő bányaváros, a néhai Hont vármegyében. Egy 17. századi forrás így jellemzi: „Ami Selmecbányát illeti, ezt a várost igen magas hegyek veszik körül, és egyenlőtlen fekvésével a völgyeket foglalja el itt, másutt pedig lassanként felkúszik a hegyek lábaira; szerényebb méretű város ez, lakosainak a számát illetve azonban elég nagy ahhoz, hogy kiszolgálja a bányákat, amelyekből igen sok található itt. Ezek a bányák főleg ezüstben gazdagok, nagy és nem megvetendő jövedelmet biztosítanak birtokosainak, legelsősorban pedig magának az uralkodónak.”
Kőnig Frigyes
Az óhutai pálos kolostortemplom kutatása
Az Óhuta határában álló, korai alapítású, középkorban virágzó pálos kolostor a 16–17. század folyamán néptelenedett el. A Zempléni-hegység mélyén, településektől távol megbújt rendház érintetlen romjainak kutatása a közelmúltban kezdődött. A feltárások során egy rendkívül intakt templom kezd kibontakozni a rommezőből.
Szörényi Gábor András
Miniatürizált nagyság
A noszvaji De la Motte–kastély barokk illúziói
Az Eger melletti Noszvaj barokk kastélya a hazai kastélyállomány kisebb méretű épületei közé sorolható. Az első, 1775-től emelt és a mainál szerényebb, félig elkészült udvarház építtetői – a Szepessyek – tipikusan olyan birtokos család, melynek hivatalviselő férfi tagjai a közigazgatásban bizonyították udvarhűségüket és rátermettségüket, megszerezve ezzel a főnemesi (bárói) címet is. A cím azonban nem jelentett versenyképességet a roppant gazdagságú és az országos politikában mértékadó famíliákkal, hiszen a vagyoni háttér nem adott ehhez alapot, ennek következtében pedig a kiépíteni kezdett noszvaji székhely, vagyis az első udvarház is a kisléptékű rezidenciák egyik pregnáns példájának volt tekinthető. Mivel a ház még befejezetlen állapotban gazdát cserélt, klasszikus értelemben vett kastéllyá bővítése 1782 után már a következő tulajdonos, a Vécsey–De la Motte házaspár műve – a ma is meglévő épület ezért az ő időszakuk kialakításait őrzi.
Varga Kálmán
Krónika
Szelindek vára és a Német Lovagrend
Szelindek vára, amely Nagyszebentől északra helyezkedik el, különleges helyet foglal el Erdély középkori várai között. A téglaépület, amely a völgyben fekvő egykori szász település felett húzódó magaslaton áll, romjaiban is látványos erődítmény. Magasan álló falai és jelentős építészeti részletei ellenére sem készült még róla monografikus feldolgozás, bár története és egyes építészeti részletei évtizedek óta foglalkoztatják az erdélyi várakkal, erődtemplomokkal foglalkozó kutatókat.
Laszlovszky József
A csejtei Nádasdy-kastély és pincéje
Bár Csejte vára a Felvidék egyik leglátványosabb erőssége, tömeges látogatottságát nyilvánvalóan Báthory Erzsébet személyének köszönheti, aki szolgálónők vérében fürdő és megfiatalodó boszorkányként, illetve fiatal nők százainak halálra kínzójaként él a köztudatban. Való igaz, hogy amikor csejtei birtokán tartózkodott, Báthory Erzsébet a várban is többször megfordult, tettei büntetéseként pedig egyik ottani szobájába falazták be, ahol mindössze egyetlen szűk ablaknyíláson keresztül kaphatott ételt és italt (itt is halt meg 1614. augusztus 20-ról 21-re virradóra). Azt viszont kevesen tudják, hogy a faluban lévő csejtei kastélyában sokkal több időt töltött, és innen hurcolták fogságba Thurzó nádor emberei.
Karczag Ákos
A regéci boszorkány, avagy adalék Koháry István regéci fogságának történetéhez
Ahogy az 1999 óta tartó régészeti kutatással lassan teljesen feltárulnak a regéci vár romjai, úgy válnak egyre pontosabban ismertté a vár történetében egyes – sokszor nem is túl fontos – események helyszínei, és a különböző helyiségek funkciói. A látogató számára ezek az adalékok kiteljesíthetik a helyszín nyújtotta élményeket. A komor falak, romos terek legalább képzeletben élettel telhetnek meg, különösen, ha konkrét történet kapcsolható hozzájuk.
Simon Zoltán
Galéria
A csíkszeredai Mikó-vár
A 19. században Orbán Balázs még minden kétely nélkül közelített a Csíki székely krónikához, így tényként fogadta el, hogy a ma is látható erősség helyén 1533-ban is épen állt az a vár, amelyet a 11. században Szent László királyunk Mikó nevű vitéze épített. Az erősen vitatott hitelességű krónika állításait a későbbi kutatások nem támasztották alá.
Szabó Tibor
A szentbenedeki Kornis-kastély
A fényképen még teljes épségében áll a gróf Kornis család várkastélya Déstől délre, egy dombtetőn, amelyet félkörben a ma már kizárólag románok által lakott falucska házai öveznek. Az egyik utolsó magyar, aki több mint száz évet élt, gróf Kornis Károly Viktor (meghalt Désen, 1955-ben) inasa volt. Károly egyik leánya, Gabriella itt született a kastélyban, 1921-ben. Később Budapesten élt 2014-ben bekövetkezett haláláig. Az 1948-ban államosított kastélyt (a romokat) ő perelte vissza egy évtizeddel ezelőtt…
Csorba Csaba
Útikalauz
Ozora megújult várkastélya
Évtizede is van annak, amikor utoljára Ozorán jártunk. A település felett viszont nem állt meg az idő. „Ozora várkastélya újjászületett” – jutottak el hozzánk a hírek, és hallottunk sok ellentmondásos véleményt is. Voltak, akik örömmel üdvözölték az újításokat és olyanok is, akik a korhű eredetit hiányolták. Elhatároztuk, hogy magunk győződünk meg róla, mit jelent nekünk Ozora várkastélya a megújítás után. Az első kellemes időt ígérő márciusi napon útra keltünk.
Tímár Éva
Kaleidoszkóp
Vetélkedő középiskolásoknak
A vetélkedő témakörei: 1. Városfejlődés Magyarországon a 14–19. században (Városfalak, városi erődítmények kiépítése és felszámolása.). Kolostorok a középkori Magyarországon. 3. A 21. században felújított műemlékek a Kárpát-medencében. (Közülük 12 műemléket választunk ki az ország különböző régióiból. A kiválasztott objektumok teljes listáját júniusi lapszámunkban és weblapunkon közöljük, itt csak néhányat sorolunk fel közülük: Edelény: L’Huillier - Coburg-kastély, Ozora: Pipovárkastély, Majk: Kamalduli remeteség, Somogyvár: Bencés apátság romjai, Sirok: Barlangvár) A vetélkedőre 3 fős, 12-19 év közötti tanulói csapatok jelentkezhetnek a Kárpát-medence bármely középiskolájából. A benevezett csapatoknak részletes tematikát, ajánlott irodalomjegyzéket küldünk.
Fotópályázat
Amit jó tudni: Mikor fotózzunk fekvő, és mikor álló formátumban? A turisták fotóinak 90 %-a fekvő formátumban készül. Sokszor helytelenül. Mindig a téma szabja meg, mikor melyiket alkalmazza a fotográfus…
Épül Csókakő vára
Sorozatot indítunk, amelyben megújuló műemlékeinket mutatjuk be különböző nézőpontokból. Jelen írásunkban Csókakő polgármesterétől tudhatjuk meg, hogyan újult meg Csókakő vára az elmúlt két évtizedben, a település lokálpatrióta várbarátainak összefogásával.
Fűrész György
Médiaismertető
Könyvismertetők,Castrum Bene Egyesület XXII. vándorgyűlése
Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram
Eseménytár
Várak, kastélyok, történelmi városok programjai
Rejtvény