VKT-Online - 2018. június
2018. június XIV. évfolyam, 3. szám
A 2018. június XIV. évfolyam, 3. szám címlapja

Műhely
Az eltűnt szegedi vár nyomában
Az utóbbi években számos dolgozat látott napvilágot a szegedi Tisza-partot egykor uraló, de 1881 és 1883 között elbontott jelentős méretű erősségről – közéjük tartozik Horváth Ferenc folyóiratunk 2013. évi első számában megjelent írása is. Úgy tűnik azonban, hogy mindezek a biztos ismeretek helyett inkább csak a kérdések és hipotézisek számát gyarapították – főleg, ami az erődítmény középkori történetét és formáját illeti. Érdemesnek látszik ezért körüljárni ennek okait s elgondolkodni azon, miképp juthatunk újabb, már szilárd alapokon nyugvó megállapításokhoz?
Feld István
Magyar kastélyépítészek: Mayerhoffer András (1690–1771)
A szatmári békével (1711) lezárt kuruc harcokat hosszú, mintegy évszázados belső konszolidáció követte, kedvezve az ország újjáépítésének. A török időkben elpusztult városok és kisebb települések megújultak, s legtöbbjük máig őrzi ekkor megteremtett arculatát. A nagyszabású építkezések előmozdítói jellemzően azok a világi és egyházi főurak voltak, akiknek megrendelői szerepköre saját kastélyaik és palotáik megépíttetésére is kiterjedt. A 18. század a hazai kastélyépítészet első, számszerűségében és minőségben is virágkornak nevezhető periódusa: mintegy 200 reprezentatív rezidencia épült ekkor, részben korábbi nemesi lakok és várak átalakításával, részben pedig „zöldmezős beruházásként”. Mestereik – nem lévén még tanult és működő magyar építész réteg – külföldről, túlnyomórészt Ausztriából hívott építészek, felvértezve a korstílus (barokk) iskolázottságával, művészi kreativitásával és műszaki tudományával.
Varga Kálmán
I. Károly visegrádi vára
Az utolsó Árpád-házi uralkodó, III. András 1301 elején bekövetkezett halála után a magyar koronára aspiráló trónkövetelők mind fontosnak tartották az ország egyik legnagyobb erődjének számító visegrádi vár megszerzését. Elsőször a cseh származású Vencel király kezére került a vár, majd miután ő elhagyta az országot és a bajor Ottó javára lemondott a trónról, 1306–07 körül a másik trónkövetelő: I. Anjou Károly foglalta el azt. 1308–1309 körül Károly az ő pártjára álló tartományúrnak, Csák Máténak adományozta. Máté azonban hamarosan szembefordult Károllyal, ezért a király hívei – élükön Szécsényi Tamással – 1317-ben ostrommal foglalták vissza tőle Visegrádot.
Buzás Gergely
A megújuló regéci vár 2018. évi fejlesztései
A regéci vár a 2018. évben újabb jelentős változás előtt áll. A vár használója, Regéc Község Önkormányzata az „Interreg” pályázaton egy kassai projekttel társulva támogatást nyert. Elkészültek a vár 2018. évi fejlesztésének tervei, az építési hatóság kiadta a tervekre az építési engedélyt. Ezzel az előkészítő szakasz lezárult, és következhet a nehezebb feladat, meg kell valósítani a tervezett fejlesztést. (A szerző fotóival)
Kosdi Attila
Krónika
Castrum Portae-tól az Esterházy-kastélyig: Kapuvár
A beszédes nevű Kapuvár Győr-Moson-Sopron megyében, a Kis-Rába partján és a Hanság peremén fekvő kisváros. Szerepkörét a magyarság letelepedése óta meghatározta földrajzi helyzete, a mocsaras vidék egyetlen átkelőhelye. Az ide épült védelmi objektum adta a település nevét is. Egykori várának azonban ma már csak a helye található meg, de a helyi köztudatban az emléke élénken él, és a helyi civilek igyekeznek mindent megtenni ennek megőrzése és erősítése érdekében.
Szibler Gábor
Rejtélyes gyilkosság a Sztáray-kastélyban
Miközben Magyarországon 1896 nyarán egymást követték a millenniumi ünnepségek nagyszabású eseményei, az emelkedett hangulatú helyszínektől távol, Sztárán, egy Zemplén vármegyei kis faluban merénylő végzett Sztáray István országgyűlési képviselővel, a magyar arisztokrácia ismert alakjával. A Nagymihálytól északra, a Laborc bal partján fekvő település reneszánsz-barokk kastélyában történt gyilkosság mély megdöbbenést keltett az egész országban és a fővárosban, a tettes után pedig mindenre kiterjedő, elszánt nyomozás kezdődött.
Karczag Ákos
A szigligeti „avasi” templom
A szigligeti sétaútjukat összeállító látogatóknak javaslom, hogy az Avasi templomnál kezdjék a felfedezést, amely a Réhelyi úton található, és a hajókikötőtől vagy a 71-es útról közelítve a tornyát hamar megláthatják. Az elnevezések sokatmondók, mert az „avas” elnevezés egyben régit, odvasat és romlottat is jelent. Ezt az állapotot bizonyítja L. Rohbock metszete a romos templomról. A „rév”-hely azaz Réhely az átkelőhelyet jelöli, mint Győri József /1795. M.O.L/ térképe, ahol a templomhoz közeli malomárok Balatonba torkolásánál „Rév Fonyód felé” felirat jelzi a kikötőt. A szépen gondozott templomrom és a régi temetőkert elgondolkoztató, meditáló nyugalma apró, felfedezni való meglepetéseket rejt.
Paál József
A Czigler Győző tervezte Piufsich–Marx-kastély Vácon
Vácott, a mai Külső rádi úton, a Gesztenyefa sor végén, a város központjától hat kilométerre, immár 130 éve áll a külterületen az ősfás parkban egy egyedülálló, 2009-től helyi védettség alatt álló kastélyt formázó villaépület, melynek magával ragadó, különleges története van.
Újsződi Volentics Gyula
Galéria
Nyitra vára
Giulio Turco Nyitrát (Nitra, Szlovákia ) ábrázoló felmérései és erődítési terve 1572-ből. A 60 méter magas várhegyet a Nyitra folyó és egy mellékága vette körül a középkorban. A 9. században szláv hercegségi központ erődítménye állt a magaslaton, amely a 11. században magyar ispánsági központ lett, amelynek határvédelmi szerepe is volt. Sikertelenül ostromolták IV. Henrik császár csapatai 1074-ben. A 12. századtól püspöki székhelyként is funkcionáló vár sikeresen állt ellen a tatár támadásnak is.
Kőnig Frigyes
Zára erődítései
Az antik előzmények után Zára területét a rómaiak vették birtokba. A 6. századtól hosszú időre a Bizánci Birodalom befolyási övezetébe tartozott a dalmáciai kereskedőváros. Itt volt a körzetet igazgató bizánci katonai kormányzó, a stratégos székhelye. 1069-től 1105-ig a Horvát Királysághoz tartozott. Ezután századokig, tíz alkalommal került rövidebb-hosszabb ideig a magyar királyok birtokába. A záraiak időnként elpártoltak a magyaroktól és hol Bizáncot, hol Velencét tekintették uruknak, majd vissza-visszatértek a Magyar Korona uralma alá.
Szabó Tibor
Útikalauz
Látogatások Árva várában egykor és ma
Tizenkét esztendeje (VKT 2006/2. szám) Szatmári Tamás tartott úti beszámolót arról, milyen élményt is jelentett számára Árva várának meglátogatása. Több mint négy és fél évszázada (1557 őszén) a Magyar Kamara kiküldöttei írták le, mit láttak akkoriban a várban. Most pedig jelen sorok írója 2018. májusi útjának tapasztalatait osztja meg Tisztelt Olvasóinkkal.
Csorba Csaba
Korok és stílusok Felsőlendva várában
Akit egyszer a várak rabul ejtettek, nem szabadulhat többé. Várat keres és talál akkor is, ha nem oda indul. Szlovéniában túráztunk, kerékpárral próbáltuk felfedezni a Triglav Nemzeti Park nevezetességeit. Testet-lelket próbáló, csordultig töltő kihívást és élményt jelentett, és mégis... Hazafelé véve az útirányt, a határhoz közeledve támadt a hiányérzet. Vár nélkül fogunk hazatérni?
Tímár Éva
Kaleidoszkóp
Fotópályázat
Első díjat (5 ezer Ft-os könyvutalványt) nyert az Ott fenn a hegyen c. kép, amely a budaörsi Szeplőtelen fogantatás kápolnát ábrázolja. Az itteni pályázatoktól eltérő merész és jó kezdeményezés, fekete-fehér, egyszerű és mégis sokatmondó fotó! A képet „piusz” jeligével küldték pályázatunkra. Második helyezést ért el a Gyulai Almásy-kastély esti színekben c. fotó. Kevesen szeretnek este fényképezni, pedig különleges színvilágú fotók születhetnek, ha helyes az expozíció. A felvételt Kaszás Károly készítette, aki ismét több jó felvétellel jelentkezett pályázatunkon. Harmadik helyre került Keszthelyi Zoltán Dég egyszerűen c. fotója. Egyenes vonalak jellemzik a kastély ábrázolását, amelyek nagyon fontosak az építészeti fotóknál. Nincs semmi felesleges rajta, ami elvonná a figyelmet. Az égboltból 1/3-t nyugodtan le lehetne hagyni, akkor még erősebb lenne a kép.
Mánfai György
Médiaismertető
Könyvismertetők
Eseménytár
Várak, kastélyok, történelmi városok programjai
Rejtvény
A 2018. áprilisi számunk rejtvényének megfejtése: Szirák: Teleki–Degenfeld-kastély, Acsa: Prónay-kastély és Egervár: Nádasdy–Széchenyi-várkastély. A helyes megfejtést beküldők közül egy-egy példányt nyertek a Várak, kastélyok, templomok magazin 2005–2016 közötti évfolyamainak digitális kiadásából: Kulcsár Márta (1112 Budapest), Votisky András (1111 Budapest), Víg Valéria (1221 Budapest).