2018. február XIV. évfolyam, 1. szám
A 2018. február XIV. évfolyam, 1. szám címlapja
Kedves Olvasóink!

Amikor az ezredforduló környékén a délvidéki várak nagy szerelmesével és értő kutatójával, Szatanek Jóskával – aki sajnos öt éve már nincs közöttünk – a háború sújtotta horvát területen, az aknamezőket kerülgetve barangoltunk, néha döbbenten néztünk egymásra. Hihetetlennek tűnt, ahogy a burjánzó vegetáció az időjárás hathatós segítségével, néhány év alatt meghódította a romos épületeket, a lakatlanná vált, elhagyatott településeket. Ne csodálkozzunk hát azon, ha a magukra hagyott várak, kastélyok, templomok évszázadok alatt szinte alapjukig lepusztultak.

Amióta műemlékvédelem létezik, szakemberek és laikusok is arról vitáznak, miként lehetne megóvni régmúlt korok építményeit, vagy azok maradványait. Irányelvek, karták, törvények születnek, amelyeket vagy betartanak, vagy nem. Közben rohamosan változik a világ, olyan elvárások jelennek meg, amelyek keresztezhetik a szakemberek elképzeléseit. Az egyre növekvő turisztikai igény ismeretlen kihívásokat is tartogat a műemlékvédelem számára. A technikai fejlődés ugyanakkor új lehetőségeket, eszközöket is teremt, nem mindegy, hogyan használják a műemlékes szakma képviselői ezeket.

Adott hát a téma és a feladat: nyomon követni ezen változásokat lapunk hasábjain. A jövőben is lehetőséget biztosítunk a hagyományos és modern kutatási módszerek alkalmazásával elért tudományos eredmények bemutatására, de azt is fontosnak tartjuk, hogy szubjektív, laikus véleményeket is megismerjen az olvasó.

Tartsanak velünk idén is, kellemes időtöltést kívánunk lapunk olvasásához!


Műhely
Magyar kastélyépítészek: Pollack Mihály (1773–1855)
A magyar klasszicizmus, sőt az egész magyar architektúra egyik legnagyobb építésze Pollack Mihály volt. A köztudatba leginkább a Nemzeti Múzeummal írta be a nevét, de a munkásságában – leginkább annak első évtizedeiben – a kastélyok szintén helyet kaptak. Ez azért is figyelemreméltó, mert a 19. első felében az arisztokraták még előszeretettel terveztették kastélyukat bécsi építésszel. A szóban forgó kastélyépületek száma nem túl nagy, de vannak köztük jelentős alkotások is. Közülük kiemelkedik a nagyláng–soponyai Zichy- és a dégi Festetics-kastély. Létrejöttükben szerepet játszottak Pollack életkörülményei, akárcsak a megbízók személye.
Sisa József
Visegrád első vára
A visegrádi Sibrik-dombon az 1950-es években Soproni Sándor egy római erőd maradványait azonosította, majd az 1970-es években Szőke Mátyással közösen az erőd nagy területeit fel is tárta. E kutatások eredményeként a római-kori periódus mellett jelentős 11. századi régészeti maradványok is felszínre kerültek. 2013-ban a Sibrik-domb feltárásának folytatása érdekében egy kutatócsoport alakult a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma és az MTA BTK Régészeti Intézete együttműködése keretében, az én vezetésemmel, Boruzs Katalin, Merva Szabina és Tolnai Katalin régészek részvételével. Az azóta eltelt évek ásatásai olyan új eredményeket hoztak napvilágra, amelyek átírták Visegrád koraközépkori és Árpád-kori történetét, egyúttal új fényt vetettek a magyar államalapítás előzményeire is.
Buzás Gergely
A szigligeti óvár
A Szigligetre látogatókat elkényeztetik a táj csodái, a Balaton, a Tapolcai-medence vulkanikus tanúhegyei, a kultúrtáj hangulata és ebben a bőségben talán nem is gondolnak arra, hogy milyen titkokat rejt a „Királyné szoknyája” elnevezésű domb, amelynek tetején az Óvár romja és története rejtőzik. Ezeket a „titkokat” szeretném írásomban megfejteni.
Paál József
Zsigmond király utazásai és egy eltűnt kolostor nyomában
Zsigmond király a középkor egyik legnagyobb utazója volt. Magyar és cseh uralkodóként, valamint német-római császárként nem csak országának, birodalmának jelentős részét látogatta meg, hanem a Francia Királyságba, Angliába is elutazott és Boszniába és Havasalföldre is eljutott. Ötven évig tartó uralkodása alatt keresztül-kasul utazta az országot, máskor viszont hosszú éveken keresztül nem tartózkodott a Magyar Királyságban, mert császárként a birodalom vagy egész Európa ügyeivel foglalkozott. Hol Itáliában, hol német földön, hol a Konstanzi Zsinaton, hol pedig éppen útközben. Egyik útja során Itáliából a zsinatra utazva a svájci Brenner-hágó közelében emlékezett meg egy magyarországi kolostorról, amelynek azonosítása hosszú időn keresztül foglalkoztatta a régészeket, történészeket.
Laszlovszky József
Az alsóveresmarti földvár a középkorban
Az alsóveresmarti földvár (ma Mala Kopanya település, Nagyszőlősi járás, Kárpátalja) a Tisza jobb partján, a Huszt–rakaszi vulkanikus hegygerinc rendszerébe tartozó magaslat tetején épült (magassága 85 m). A várhegy déli és délnyugati oldala szakadékos, északi és északnyugati lejtői lankásak. Keletről a hegy lábát a Tisza mossa. A helyi lakosok a hegyet „gorodiscsének” (földvárnak) nevezik. (A szerzők fotóival)
Prohnenko Igor - Zsilenko Mária - Mojzsesz Volodimir
Krónika
„Magos Déva várát, hogy fölépítenék”
A cím a közismert népballada kezdő sora – érdekes módon napjainkban újra aktuálissá vált. Európai Uniós támogatással ugyanis igen nagy volumenű és előrehaladott helyreállítási, újjáépítési munkák folynak jelenleg a híres várban. A tervek szerint 2018-ban a felső vár felújítását is befejezik.
Dénes József
Mezőcsát megújult református temploma
A református templomok a díszes katolikus vagy ortodox templomokhoz képest puritán egyszerűségük miatt nem számítanak különleges látványosságnak. Kivéve, ha középkori eredetűek, vagy színpompás festett-faragott díszei vannak (famennyezet, szószék, padok). Az idők során ezek egy része is elpusztult. Mezőcsáton is ez történt, de 2000-ben bekövetkezett a csoda: sikerült megújítani pompás, kazettás famennyezetét. Erre a viszonylag kevesek által ismert látványosságra kívánjuk felhívni a figyelmet.
Csorba Csaba - Gazda István
Repülés a múltba – Légifotók a (Vas)függöny mögül
A légirégészet jelentősége szerencsére ma már nem kérdés, a lelőhelyek felderítésében használható módszerek és technikák sokaságát elnézve pedig talán eszünkbe sem jut, hogy a számunkra oly kézenfekvő lehetőségek mögött a tudományág történetének sokszor hányatott sorsú évtizedei köszönnek vissza. Írásomban az egykor titkos térképészeti légi felvételeken keresztül kívánok betekintést nyújtani a magyar légirégészet egy kevésbé szerencsés időszakába. (Képek forrása: Fentről.hu; Budapest Főváros Kormányhivatala)
Szabó Máté
Galéria
Ónod vára
A Nagy Lajos király uralkodása alatt országos tisztségekbe emelkedő bőcsi Cudar család tagjai 1387-ben pálos kolostort alapítottak Sajóládon. Ugyanakkor a szomszédos borsodi birtokközpontjukban, Ónodon (előzetes királyi engedély nélkül) fölépítették várukat, a falu plébániatemplomát 39x39 m-es négyszögben körülvéve. A Cudarok kihalása után a Rozgonyiak, majd a Perényiek lettek birtokosai.
Csorba Csaba
Szomszédvár
Zágráb központjától 15 kilométerre nyugatra, a Medvevári-hegység (Medvedničke gore) lábánál települt Szomszédváralja (Podsused) falu, amely ma Zágráb külvárosának a része. A mellette nyugatra lévő hegyen találhatók Szomszédvár (Susedgrad) romjai.
Karczag Ákos
Útikalauz
A büszke vár: Füzér
Amikor Füzérről hallunk, már több évszázad óta a várra gondolunk. Mert Füzér vára és alatta a község elválaszthatatlan egységet alkot. A település múltja egészen a középkorra nyúlik vissza, és azóta is a falu felett őrt álló vár a község, sőt az egész környék központi eleme, fő turisztikai látványossága.
Petrusák János
Látogatás Nógrád várában
Vártúrázó esetében elég ritka dolog, hogy valami eltéríti úti céljától. Mire útra kel, már minden részletet pontosan megtervezett, az összes kelléket előkészítette és ritkán adódik olyan helyzet, ami tervének módosítására késztetné. Hacsak nem történik valami váratlan...
Keserű László
Kaleidoszkóp
Fotópályázat
A februári fotópályázaton első díjat nyert a L'Huillier–Coburg-kastély esti fényben c. fotó. Merész, ámde jó és sikeres próbálkozás Kaszás Károly munkája! Második helyezett lett a ráckevei Nagyboldogasszony szerb ortodox templom c. fotó, amelyet Ádám Attila küldött pályázatunkra. Harmadik helyezést ért el az Ócsa című fotó...
Mánfai György
Médiaismertető
Könyvismertetők
Eseménytár
Várak, kastélyok, történelmi városok programjai
Rejtvény

Kedves Olvasónk!

Ren­del­kez­zen a­dó­ja 1 szá­za­lé­ká­val a Kár­pát-me­den­ce Ö­rök­ség­tu­risz­ti­ka­i Ala­pít­vány ja­vá­ra!

Az a­la­pít­vány a­dó­szá­ma: 18651247-1-02

2018. ja­nu­ár 1-től már úgy is tá­mo­gat­hat­ja a Vá­rak, kas­té­lyok, temp­lo­mok ma­ga­zin ki­a­dá­sát, hogy ön­nek egy fil­lér­jé­be sem ke­rül. Az a­la­pít­vány meg­a­la­ku­lá­sá­tól fog­va se­gí­ti la­punk el­ké­szí­té­sét, ki­a­dá­sát. Kér­jük, a­dó­ja 1 szá­za­lé­ká­nak fel­a­ján­lá­sá­val já­rul­jon hoz­zá, hogy e­gyéb tá­mo­ga­tás­ban nem ré­sze­sü­lő la­punk to­vább­ra is meg­je­len­hes­sen!

Tölt­se le a ren­del­ke­ző nyi­lat­ko­za­tot in­nen, és ír­ja be az ön­re vo­nat­ko­zó hi­ány­zó a­da­to­kat (a­la­pít­vá­nyunk a­dó­szá­mát mi már be­ír­tuk)!

1: Mun­kál­ta­tó­i adó-meg­ál­la­pí­tás­hoz kap­csol­va 2018. má­jus 10-ig a be­val­lás ré­sze­ként le­zárt, sa­ját a­dó­a­zo­no­sí­tó je­lé­vel el­lá­tott bo­rí­ték­ban el­he­lyez­ve a mun­kál­ta­tó­nak át­ad­va tud ren­del­kez­ni.

2: A kü­lön­ál­ló ren­del­ke­zé­si nyi­lat­ko­za­tát ön­ál­ló­an 2018. má­jus 20-ig egy le­zárt, sa­ját a­dó­a­zo­no­sí­tó je­lé­vel el­lá­tott bo­rí­ték­ban pos­tán, sze­mé­lye­sen, vagy ügy­fél­ka­pu­ja se­gít­sé­gé­vel e­lek­tro­ni­kus ú­ton is el­jut­tat­hat­ja az a­dó­ha­tó­ság­hoz.

Nyilatkozat letöltése