A Várak, kastélyok, templomok előző számában jelent meg az a cikk, amely összefoglalta Mecseknádasd műemlékeit, közöttük a falu mellett található két várat. Ezek közül a ma Réka-várnak nevezett középkori erősség sokszor szerepel, mint Skóciai Szent Margit szülőhelye. Legenda vagy valóság? Erre a kérdésre keresi a választ ez a cikk, amely várak mellett az angol-magyar kapcsolatok egy korai fejezetére is rávilágít.

Both vára Gyergyószék egyetlen középkori vára, amelynek története a mondák homályába vész, nincs róla írott forrás. Számos találgatás született építéséről, építőjének kilétéről, pusztulásáról. Jelen beszámoló az évtizedek során felhalmozódott tévhiteket kívánja eloszlatni és a régészeti feltárások alapján teljesen új megvilágításba helyezni ennek történetét.

Rimaszombattól északkeletre, 10 kilométerre, a Balog-patak két partján fekszik a korábban Vámos-balognak nevezett Nagybalog község (ma Veľký Blh, Szlovákia). A hajdani Gömör–Kishont vármegyében települt falutól kelet–északkeletre húzódik a Gömör-Szepesi-érchegység egyik nyúlványa, melynek a Nagybaloghoz tartozó részét Nagyerdőnek (Veľký les) nevezik. Ezen a túlnyomórészt tölgyekkel és bükkösökkel benőtt hegyvidéken két középkori vár is állt egykor: a történeti forrásokban a 14. századtól a 17. század végéig említett, ma is terjedelmes romokkal rendelkező Balogvár, valamint a tőle délkeletre, 2,5 km-re fekvő, szinte ismeretlen Nagykő. Ez utóbbival kívánunk foglalkozni az alábbiakban.

"A pécsi Várostörténeti Múzeumban 2013. április 4-én nyílt meg a ""Pécs mindennapjai a török félhold alatt"" című időszaki kiállítás, mely a város török kori régészeti emlékei mellett, tablókon keresztül mutatja be a hódoltságkori építészetet, a fürdőkultúrát, a temetkezési szokásokat, a muszlim jogalkotást és törvénykezést, tehát az akkori mindennapi élet számos aspektusát is. A kiállítás a Pannon Kultúra Alapítvány kezdeményezésére, a Janus Pannonius Múzeum tárgyi anyagából, Hancz Erika és Varga Szabolcs szakmai vezetésével valósult meg. Mivel ez a régészeti tárgyak első bemutatása is egyben, érdemes kihasználni a június 30-ig tartó nyitvatartási időszakot egy pécsi múzeumlátogatásra."

Temesvár erődje 1848-ban a bánsági főhadpa-rancsnokság központja volt. A jól megépített, Vauban-rendszerű, sokszögű, komoly előművekkel rendelkező, bár korszerűnek nem mondható erőd nem csupán egy volt a Habsburg-birodalom várai közül, hanem a Délvidék egyik legfontosabb katonai-igazgatási központjaként is szolgált. A főhadparancsnokság és az alá rendelt alakulatok tisztjeinek többsége nem rokonszenvezett az 1848 tavaszán bekövetkezett magyarországi változásokkal. Ám amikor V. Ferdinánd király 1848. május 7-én a magyarországi főhadparancsnokságokat a magyar hadügyminisztérium fennhatósága alá rendelte, tessék-lássék engedelmeskedtek.

A 18. századi Magyarország talán legfényesebb politikai karrierjét befutó alakja az ürményi (ma: Mojmírovce, Szlovákia) születésű Grassalkovich I. Antal (1694–1771) volt, aki egyszerű nemesből gróffá, szerény hivatalnokból pedig a Magyar Kamara elnökévé emelkedett. Grassalkovich az 1730-as évek végétől a Pest melletti Gödöllőn alakította ki családi birtokközpontját, itt építve meg a magyar barokk egyik reprezentáns együttesét, a gödöllői kastélyt. A családi rezidencián túl a főúr több palotát (Pest, Gyöngyös), kastélyt (Hatvan, Baja, Sülysáp) és kúriát (Kompolt, Világosvár, Örkény) is emeltetett a família számára.

A Vas, Veszprém és Zala megyék határán, a Marcal völgyében, a 8-as és a 84-es számú főútvonalak metszéspontjában fekvő Jánosháza ma városiasodó arculatú nagyközség. Az egykori mezőváros belső területei örvendetesen szépülnek. Sajnos azonban leglátványosabb műemléke, az északi faluszélen álló egykori Erdődy–Choron-várkastély a pusztulás nyomait mutatja.

Öskü a 8-as főút mentén fekszik, Várpalota tőszomszédságában. Országos hírű műemléke, a helyiek által Török Mecsetnek nevezett kerektemplom. Írásunkban, a romjaiból újra és újra feltámadó rotunda történetén kalauzoljuk végig olvasóinkat.

Buzsim vára egy hegyi folyókkal és patakokkal szabdalt hegyvidéki tájékon található, az egykori Zágráb vármegye ma Bosznia-Hercegovinához tartozó részén. A várhegy lejtőit délkeletről, nyugatról és északról szűk völgyek övezik, míg délen egy magasabb hegy emelkedik.

A galéria metszete csaknem másfél évszázada készült. Az idilli képen a Kárpát-medence Európa-hírű bányavárosának legkiemelkedőbb pontját koronázó templomvár magasodik. Az alsó-magyarországi bányavárosok közül Körmöc elsősorban aranya, Selmecbánya az ezüstje, Besztercebánya a nemesfémek mellett a réz lelőhelyeként vált nevezetessé a 14–15. században. A körmöci aranyforint a középkori Európa egyik legmegbecsültebb pénzének számított. A városi pénzverőház épületében ma már csak emlékérmeket vernek.

A Vág völgyében utazó figyelmét, ha Illava magasságában a cseh határ irányába tekint, egy fehér szikláival környezete fölé emelkedő hegység vonja magára. A folyó jobb partja mentén fekvő Poroszka (Pruské) településtől alig tíz kilométernyi autóútra, a Fehér-Kárpátok legfestőibb vidékén találjuk meg Oroszlánkőt (Vršatské Podhradie). A kis faluból elindulva rövid, de helyenként meredek, sziklás ösvényen járhatjuk be Oroszlánkő várának romjait.

"Kezdő „várazóként” nagy elszántsággal indultam neki a Vág menti várak meghódításának. Akkor még nem sejtettem, hogy fordítva történik, a romok hódítanak meg engem. Jártunk a Szulyó-völgyben, Oroszlánkő, Lednic, Vágbeszterce, Hricsó, Lietava erődítményeinél. Minden vár külön világba vitt el, képzeletem más-más dimenzióit mozgatta meg. Mégis, és talán éppen ezért, mikor útitársam és útikalauzom, lefelé jövet, lelkesedésemet látva megkérdezte: ""Akkor, ezt írod meg, ugye?"", „Még nem tudom”, volt a válasz. Egészen addig, míg Óvárhoz nem érkeztünk. Akkortól már értelmetlenné vált a kérdés. Eldőlt, anélkül, hogy meg tudtam volna fogalmazni, miért Óvár. Azóta is nehezen akadok a nyomára. Ha valami mélyen az érzékekre hat, ott nem nagyon van tere racionális magyarázatnak."

Három, talán kevésbé ismert építészeti emlékhez vezetem el az olvasót. Az egyik erősen pusztuló várrom, a másik kettő ma is használatban lévő plébániatemplom. Közös jellemzőjük, hogy egyaránt Budapesttől egy-másfél órás autóútra találhatók, a Mátraháton.

Mánfai György fotóművész értékelése: Nincs nagyobb öröme a képek bírálójának, mint amikor sok jó fotó közül kell választania. A júniusi pályázat esetében az eddigieknél több kép okozott fejtörést, és sokszor apró momentumokon dőltek el a helyezések. Lassan 2 éves tapasztalat, hogy vannak szerzők, akik folyamatosan nagyon jól komponált, jó megvilágításban exponált képekkel örvendeztetik meg az oldalra látogatókat. Tudatosság jellemzi őket, ami a kiváló, kiegyensúlyozott színvonalat is eredményezi. Arra gondoltam, milyen jó lenne egy nagy vándorkiállításon bemutatni a kiemelkedő képeket. A helyezett képeken túl, a díjról „lemaradottak” közül is több tucatot tudnék kiválogatni, mert kiállításra érdemesek!

Könyvismertetők

Várak, kastélyok, történelmi városok programjai

A 2013. áprilisi rejtvényünk helyes megfejtése és a 2013. júniusi számunk rejtvénye